BLOG

Lehabzás! Kell? Nem kell? Használjuk egyáltalán? (Tengeri akvárium szűrése)

A sikerhez tengeri akvarizáláshoz nincs szükség lehabzóra. Ezek opcionális, de nagyon hatékony tengeri akváriumszűrők!

Bár nem a legnépszerűbb vélemény, úgy gondoljuk, hogy ez nagyon igaz, amikor a korallos akváriumokról van szó. Minden új akváriumtulajdonosnak el kell döntenie, hogy szüksége van-e fehérjefölözőre vagy nincs, és ahhoz, hogy a legjobb döntést válassza ki akváriumához, először ismernie kell a működését.

Mi is az a fehérjelehabzó (fehérjefölöző)?

A fehérjelehabzó „csak” egy tartály finom légbuborékokkal és vízzel, amelyek sok értékes funkciót látnak el a sósvízi akváriumban. A levegő és a víz habos keveréke megszűri az akváriumvizet, és tartósan eltávolítja a lebomlott táplálékot, a halhulladékot, a lebegő részecskéket és a sárgulást okozó nemkívánatos színpigmenteket. Mivel a hulladék nagy részét a fehérjefölöző eltávolítja, kevésbé lesz szüksége a vízcserére és a tartályban lévő egyéb szűrési módokra.

A vízcserék, a lehabzó, a szűrőzacskó, a refugium (algareaktor) és számos egyéb szűrési komponens lényegében redundáns szűrési módszerek együtt működő hálózata. Ha az egyik kudarcot vall, a másik felveszi a harcot a nem kívánt szennyeződésekkel. (pl. egy hal végterméke elkerüli a figyelmünket vízcsere közben, de az áramlásnak köszönhetően eljut a technikai tartályba, viszont a leömlő víz sodrása miatt elkerüli a lehabzómotor beszívó csonkját, a szűrőzacskón átfolyatott víz miatt, ott ez a kosz már nem menekülhet, mert a zacskó szemcsemérete nem engedi át).

A hulladékeltávolításon kívül a fehérjefölöző egy másik nagyon fontos funkciót is ellát, ez a gázcsere. Mivel a halak oxigént vesznek fel a vízből, hogy kopoltyúikon keresztül lélegezzenek, ezt az oxigént pótolni kell. A halak szén-dioxidot is bocsátanak ki a vízbe, amelyet a légkörbe kell engedni, hogy több oxigén kerülhessen a helyére. Ez az akvarisztikában az akvárium vizének feszínén megy végbe ahol találkozik a víz a levegővel (oxigén beoldódás). Viszont a lehabzónak hála a testében rohanó millió buborék ezt a felületet meg száz-szorozza, így növelve a beoldódás hatékonyságát.

Hogyan működik a fehérjelehabzó?

Sokan láttátok már a folyamat természetes előfordulását. Láttad már azt a habot, amely kedvenc tavad vagy óceánod partján gyűlik össze? A fehérjelehabzók ugyanezt teszik. Ez annak az eredménye, hogy a hullámok összecsapnak, levegőt és vizet kevernek a vízben oldott szerves hulladékkal, és habot képeznek. A hullámhatás végül lerakja a hulladékot tartó habot a partra. Ezzel eltávolítva a nem kívánt koszt a vízből.

Ugyanez történik a fehérjelehabzókban (kivéve a hullámokat), itt egy szivattyút használunk a levegő és a víz összekeverésére és a hab létrehozására. Ezt a habot ezután a gyűjtőpohárba kell eltávolítani. Ez azért működik olyan jól, mert a tartályban lévő nemkívánatos hulladékok nagy része elektromos töltést tartalmaz (statikusság), ami azt okozza, hogy természetes módon vonzza a víz felszíne, és egy lehabzó esetében ez a felület a légbuborék.

Vannak szennyeződések, amelyeket nem tud egy lehabzó sem kiszedni! Ilyenek lehetnek a zsírok az emberi kézről, amelyek taszítják a vizet (hidrofóbok).  Ez normális. Ezeket kiszedésében segíthetünk aktívszénnel, ami egy részüket megköti, vagy akár olyan pelyhesítőkkel (pl. Seachem Clarity), ami szennyeződéseket összefogja, ezáltal a lehabzó is könnyebben ki tudja lökni.

És végül a legfontosabb kérdés, amit mindenki várt, ha a címet elolvasta.

Szükségem van fehérjelehabzóra?

Amint az elején kifejtettünk, a válasz elméletileg NEM, de gyakorlatilag IGEN.  Mivel egy csomó előnye van a használatának, ezért a legtöbb hobbista egy bizonyos ponton a fehérjelehabzó mellett dönt.

Lehabzó nélkül is eltávolíthatjuk a szennyeződéseket. Ebben az esetben viszont rendkívüli fegyelem kell!! Magas minőségű és mennyiségű szűrőközeg, amiben a baktériumok lebonthatják a nitrátot, nitritet, ammóniát, foszfátot. Szűrőzsák vagy finom szemcséjű szivacs, ami NAPI szintű takarítást és odafigyelést igényel, ez a mechanikai koszok eltávolítására. Az áramlás megfelelő beállítása, a vízfelszín mozgatása, mivel, ez az egyetlen vízfelület ahol a gázcserét megvalósíthatjuk akváriumunk számára. Illetve rendszeres vízcsere. De ezekkel az odafigyelésekkel is le vagyunk korlátozva, mert egy erősen telepített akváriumnál gyorsabban telik a zsák még hamarabb kell takarítani stb. stb.

Ha belegondolunk, pont ezeket a dolgokat végzi el egy lehabzó egymaga folyamatosan és ehhez nem kíván, csak annyit, hogy néha takarítsuk el az alkatrészeit és rendszeresen (általában heti egyszer) takarítsuk ki a poharát.