BLOG

Algák a tengeri akváriumban.

Nincs algamentes akvárium!

Algák új akvárium indítás esetén már az első napokban megjelennek akváriumunkban (ha minden jól megy).
Fontos szerepük van az akváriumi körforgásban. Lebontják a megmaradt tápanyagokat (nitrátot, foszfátot). Itt megjegyezhetnénk, hogy mi a nitrát, hogy kerül a vízbe, de az egy másik topic lesz-. Viszont, ami fontosabb, hogy a vízben lévő nitrát és foszfát jó dolog egy bizonyos szintig. Felhasználják a korallok a vázuk építésére, a színezetüket is ezek segítségével alakítják. De csak egy bizonyos mennyiséget tudnak felvenni, és azt is csak abban az esetben, ha nekik megfelelő a vízben lévő koncentrációja ezeknek a tápanyagoknak. Az algák azzal, hogy felveszik a maradékot, segítik, hogy ne érhessen el a nitrát vagy foszfát olyan szintet, ami már mérgező a többi élőlényünk számára!

Az algásodás jó vagy rossz az akváriumunk számára? Nehéz kézzel megfogni a dolgot, bizonyos mértékig igenis jó, de egy szintet átlépve inkább károsítja az életet az akváriumban, mint segíti. Az algák nitrátot és foszfátot (esetenként más vegyületeket is) kötnek meg a vízből, ezzel növekedve. Így valójában segítik a vizet kémiailag tisztán tartani, viszont amikor elérnek egy szintet, már túl nagy felületet vehetnek el a kövekről ahol jó nitrifikáló baktérium is lehetne és dolgozhatna, viszont az algák miatt a víz nem tud a kövek pórusaiban (ami a nitrifikáló baktériumok háza) mozogni, ez pedig a baktériumok halálát eredményezi az adott köveken.

Esztétikailag nem a legszebb a legtöbb alga, ezért az akvaristák többsége az irtásukra törekszik. Erre alkalmas rengeteg módszer. Lehet akár takarító személyzetet tartani az akváriumban (rákok, csigák, halak), vagy a nitrátot és foszfátot az optimális értéken tartó eszközökkel, mechanizmusokkal az algák kialakulását/növekedését megakadályozni. Elvehetjük a vízből az algák létezéséhez feltétlenül szükséges anyagok egyikét ezzel meggátolva a kialakulásukat – ilyen pl a CO2 (egy CO2-t megkötő szűrővel), ami minden alga számára fontos a fotoszintetizáláshoz-. (Itt említhetnénk kemikáliákat/folyadékokat, amiket különböző cégek forgalmaznak is előszeretettel, hogy az algásodást megakadályozza, de mivel azt már nem szeretik elmondani pontosan mivel, mit juttatva a vízbe, gátolják az alga életben maradását így nem tudhatjuk, hogy a többi élőlényre milyen hatással van –ezt mi nem javasoljuk-).

Valójában viszont az algák nagyon jó jelzők, hogy pontosan mutassák, ha gond van az akváriumban egyes értékekkel.

FONTOS: Az alga megmutathat pár dolgot az akvárium vizének kémiai összetételéről, viszont nem mindent! Érdemes hetente tesztelni a vizet legalább a 6 legfontosabb dologra! (sószint, KH, Ca, Mg, NO3, PO4)

Algatípusok

Derbesia (Zöld hajalga)

Előfordulása: Általában köveken, technikai tárgyakon az akváriumban, de akár a talajon is megtelepedhet.

Kiváltó oka: Túl sok fény, magas nitrát és/vagy foszfát szint

Fogyasztói: Doktorhalak, nyúlhalak, nyálkáshalak, minden algaevő csiga (dolabrifera, turbo csiga, stb), sünök, remeterákok, stb.

Kezelése: Ne világítsuk túl az akváriumot! Egy tengeri korallos akvárium számára tökéletesen elegendő napi 8-10 óra világítás. Ha ez megfelelő érdemes megvizsgálni, hogy a nap különböző szakaszaiban nem süti-e a nap az akváriumot, ez is okozhatja a növekedésüket. A tápanyagprobléma(nitrát/foszfát) esetén, csökkentse ezek szintjét. Erre alkalmas heti 10-15% vízcsere, vagy refugium (makroalga reaktor) használata. A refugium egy olyan rész a szűrőakváriumban  amelybe makroalgát teszünk és megvilágítunk. A fény hatására ezek a makroalgák növekedni kezdenek, amihez viszont tápanyagra van szükségük, ezért az akváriumban lévő felesleges mennyiséget fel tudjuk más algákkal etetni, amely a szűrőrészben van, ezért a látványt sem rontja az akváriumban. Segíthetünk a meglévő „jó” baktériumoknak (nitrátmegkötő baktériumok) folyékony szénforrás bevitelével, az effektivitásuk növelésében is. A tápanyagtöbbletet külön-külön is kezelhetjük. A nitrátot akár azzal, hogy nagyobb helyet biztosítunk denitrifikáló baktériumok számára (élőkő, műkő, vagy biológia szűrőanyagokkal), lebegtető szűrővel, amelybe biopellet félét teszünk. Ez egy olyan szűrőközeg, ami szén alapú, a rajta megtelepedő baktériumok a nitrát és foszfát megkötő baktériumok, a tápanyag megkötéshez szenet hasznosítanak fel, így az ebből való táplálkozással nagyobb mennyiségű nitrátot/foszfátot köt meg ugyanannyi baktérium. Foszfát megkötésére használhatunk lebegtető szűrőben, különböző erre tervezett foszfát megkötő abszorbenseket.

FONTOS: Bármelyik módszert választjuk a tápanyagszint csökkentésre, a baktériumok nem tudnak nitrátot felvenni, ha nincs foszfát a vízben! Illetve a túl steril víz sem jó! Ne vigyük túlzásba a nitrát és foszfát minimalizálását, mert újabb és rosszabb gondokhoz vezethet!

Bacillariophyceae (Diatom algák, kovamoszatok)

                Előfordulása: Általában talajon.

                Kiváltó oka: Az akváriumvízben lévő szilikát. Ez lehet az új talajtól, új kövektől, rossz minőségű RO víztől, vagy ritkán a technikai dolgok műanyag borításából is oldódhat.

                Fogyasztói: csigák (Nerite, Cerith)

Kezelése: RO készülékre szilikát megkötő gyanta helyezése. Ha ez a szilikát az új tereptárgyakból jön, akkor idővel kiürül a rendszerből és az alga is eltűnik. Addig is érdemes eltávolítani az algát, hogy minél nagyobb mennyiséget fogyasszanak el, ezzel is segítve a szilikát kiürülését. Ha egy technikai termék okozza, akkor ez a mennyiség is hamar kiürül a rendszerből, hacsak nem egy rossz minőségű vagy hibás borítású termék, ami okozza, ebben az esetben cseréljük a terméket.

Zöld filmalga

                Előfordulása: Akvárium üvegen

                Kiváltó oka: Nincs. Az algák amelyek ezt a réteget okozzák a vízben folyamatosan megtalálhatóak. Virágzásukkor láthatóak csak, ekkor az üvegre kiülve találhatóak.

                Fogyasztói: Virágzás előtt, csigák, mindenféle szűrögetőállatok (csőféreg, kagyló, korallok stb) és amphipodok. Virágzás közben, csigák, sünök, chtenochaetusok, nyálkáshalak.

Kezelése: Mivel nincs kiváltó oka, így megelőzni nem lehet, viszont a virágzások alkalmai lassíthatók a nitrát és foszfát értékek alacsonyan tartásával. Erre alkalmas heti 10-15% vízcsere, vagy nitrát- és foszfátcsökkentő mechanizmusok (lásd feljebb a zöld hajalgánál kifejtve).

FONTOS: Bármelyik módszert választjuk a tápanyagszint csökkentésre, a baktériumok nem tudnak nitrátot felvenni, ha nincs foszfát a vízben! Illetve a túl steril víz sem jó! Ne vigyük túlzásba a nitrát és foszfát minimalizálását, mert újabb és rosszabb gondokhoz vezethet!

Valonia ventricosa (Buborékalga)

Előfordulása: Köveken, technikai dolgokon, korallok kővázán.

Kiváltó oka: Nincs, akváriumi körülmények között nem szaporodik fel magától. Csak akkor kerül be egy rendszerbe, ha vagy az algát, vagy a spóráját bevisszük, élőköveken, vagy korallok fregtalpain, vagy a kővázukon.

Fogyasztói: Phalanea géb, nyúlhalak, Naso doktorhalak, Mithrax rák

Kezelése: Manuálisan, vagy karbantartó állatokkal el kell távolítani a rendszerből. Ha kipukkasztjuk őket, csak szétlövi a spóráit, ezért óvatosan kell kivenni őket, vagy csővel leszívni a rendszerből.

Dinoflagellata (páncélos ostorosok, dino alga)

Előfordulása: Bárhol az akváriumban ahol fény éri.

Kiváltó oka: Az alacsony nitrát és foszfát értékek.

Fogyasztói: Nincsenek. Illetve vannak, de azok nem köszönik meg azt, mivel erős csillóikkal, szétcsalánoznak mindent, amit érnek, korallt vagy akár algaevőket is. Amely halak vagy gerinctelenek algákat esznek, azok ezt is elfogyasztják, de utána igen rövid életűek lesznek a fogyasztott mennyiségétől függően.

Kezelése: Tápanyagszintek emelése, az első fő dolog. Viszont ez nem oldja meg az eltűntetést. A már meglévő példányok nem pusztulnak el, csak nem nő új ebben az esetben. Ha nitrát és foszfát szinteket elkezdtük emelni, manuálisan kell eltávolítanunk az összes ilyen algát. Amíg ez nem történik meg, addig lesz is az akváriumban dinoflagellata. Ez akár hetekig is eltarthat míg maradéktalanul el nem tűnik az akváriumból az összes.

Cianobacteria (Cianobaktérium)

Fontos itt megjegyezni ez nem egy algafajta, de előszeretettel keverik!

Előfordulása: Bárhol, bármin az akváriumban.

Kiváltó oka: Senki sem tudja. Okozhatja a rossz nitrát - foszfát szint, rossz áramlás, rossz minőségű fény. Alapvetően bármi. Jelenleg is kutatják a miértjeit.

Fogyasztói: Astrea csiga

Kezelése: Mivel a kiváltó okot sem tudjuk meghatározni így a kezelését sem igazán lehet. Jelenleg legbiztosabb írtása és megszüntetése a CO2 megvonása mivel ez is egy fotoszintetizáló organizmus, nélküle elhal, ezért érdemes ezzel kezelni! Erre alkalmasak a lehabzók elé köthető „air filter”-rek, amik megköti a CO2-t még az akváriumon kívül és nem hagyják a vízbe beoldani. Ilyen air filter az ATI CarboEx terméke is.

Lithothamnion (Mészalgafélék)

Előfordulása: tereptárgyakon, talajon, technikai dolgokon

Kiváltó oka: Jóminőségű, beállt víz

Fogyasztói: Doktorhalak, nyúlhalak, nyálkáshalak, minden algaevő csiga (dolabrifera, turbo csiga, stb), sünök, remeterákok, stb.

Kezelése: Kell? Akváriumokban általában az emberek ennek kialakulására törekednek. Egyetlen hátránya hogy a technikai termékek (áramoltatok, stb. stb.) teljesítményét lecsökkenti. Ezekről a technikai termékekről általában az akváriumból kivéve háztartási sósavval és fogkefével tisztíthatjuk le. Ilyen takarítás esetén bő vízzel kell leöblíteni mielőtt, visszatesszük az akváriumba.