BLOG

Nitrogénkörforgás a tengeri akvarisztikában

A legtöbb ember, aki a tengeri akvarisztikát, mint hobbit elkezdi, nem mindig ismeri az akváriuma körforgásának részleteit és azt, hogy miért fontos ez. Amikor én elkezdtem, fogalmam sem volt, hogy mit takar a körforgás, csak azt, hogy meg kell csinálni, és valamilyen formában benne van a baktérium. Megtanultam, hogy ha pontosan tudjuk, mi történik az akváriumban vegyileg, az nagy változást hoz az akvarisztika világában.

A fenti képen láthatjátok, hogy néz ki a nitrogénciklus. Első pillantásra kissé nyomasztó. A nitrogénciklus fő célja a mérgező ammónia és a nitrit kevésbé mérgező nitráttá történő feldolgozása.

Ahhoz, hogy az akvárium teljes körben működjön, SOK baktériumra van szükség. Egy üres akvárium nem kínál nagy felületet a baktériumok számára. Ezért sokkal jobb megoldás, ha kőzetet vagy szűrőanyagot teszünk a szűrőakváriumunkba, a felületek növelése érdekében.

Egy gyakori kérdés, amelyet sokan feltesznek, hogy „mennyi ideig fog tartani a baktériumok elszaporodása”.

Ennek a folyamatnak összesen nagyjából 6 hetet kell igénybe vennie, de ez egy nagyon szürke terület, mivel olyan tényezők, mint például, hogy hozzáadtak-e baktérium-kiegészítőket, a víz hőmérséklete és sótartalma, szerepet játszhatnak abban, hogy az akvárium milyen gyorsan fog „beállni”. A 6 hét, az általános időkeret a legtöbb esetben.

Ammónia

Az első lépés a körforgásban az ammónia nitritté történő feldolgozása.

Amint halkaja vagy a hulladék az akváriumba kerül, és lebomlik, ammónia szabadul fel a rendszerben. Az ammónia hihetetlenül mérgező a halakra, a korallokra és a gerinctelenekre egyaránt. Nem hagyhatjuk, hogy az ammónia megmaradjon akváriumunkban, ezért baktériumokra van szükségünk, hogy megszabaduljunk tőle, (különben elbúcsúzhatunk minden élőlénytől).

Az ammónia jelenlétében a vízben szaporodó baktériumokat Nitrosomonasnak nevezik. Oxidálják az ammóniát, így nitritté alakítják.

A következő lépés a nitrit nitráttá átalakítása.

Nitrit

Az ammónia oxidációja után marad a nitrit. Nos, ez IS mérgező a halakra és a korallokra.

Szerencsére a sósvízi akváriumokban kétféle baktérium létezik a nitrogénciklus folyamatában. A Nitrosomonas baktériumokról már beszéltünk, de a nitrit oxidációját segítő baktériumok a Nitrospira baktériumok.

Ezekből a Nitrospira baktériumokból sokkal több van az akváriumokban, mert a Nitrosomonas baktériumok által termelt hulladékból élnek.

A Nitrospira a nitritet nitráttá változtatja ugyanazon az oxidációs folyamaton keresztül, mint ahogy az ammóniából nitrit lesz. (Ha minden nap többször teszteljük az akváriumot, észre lehet venni, amikor ez megtörténik. A nitritszint csökkenni fog, és a nitrátszint emelkedni kezd.)

Nitrát

Tehát most, hogy a nitritszintünk lecsökkent, nitrát van a vizünkben. A nagy mennyiségű nitrát azonban továbbra is káros lehet a rendszerre.

Nem SZUPER mérgező, de attól függően, hogy milyen korallokat szeretnél az akváriumba tenni, meg kell próbálnod 2-20 ppm körül tartani a nitrátokat. (Az olyan korallok esetében, mint pl az Acropora, amelyek az alacsony nitrátot értékelik a világos szín elérése érdekében, 2 ppm körül kell tartani). Azoknak a koralloknak, amelyeknek magasabb tápanyagszintre van szükségük, mint a legtöbb LPS, jót tesz a magasabb nitrát szint (10-20ppm között).

Rengeteg alga szereti megkötni a nitrátot, segíti a fejlődésüket, ezáltal kordában tartják a nitrát szintet. Viszont ez sok esetben nem esztétikus algásodáshoz vezet.

Vízcserével is távolíthatunk el nitrátot a vízből, mivel a friss tengervíz nem tartalmaz szennyeződéseket.

Denitrifikálás

Úgyérzem senki nem kíváncsi a pontos kémiai levezetésre, úgyhogy azt elhagynám, de azt meg kell még beszélnünk, hogy mi történik a nitráttal, hogy megfelelő szinten maradjon.

A denitrifikálás folyamata takarja azoknak az Anaerob baktériumoknak a tevékenykedését, amelyek oxigénszegény helyeken (szűrőanyag, élőkő) megtelepednek és a nitrátból (NO3-) oxigént kötnek le és molekuláris nitrogént (N2) szabadítanak fel. Ezek a nitrogén molekulák távoznak a vízből gázcserével, a vízfelszínen illetve a lehabzó testében a buborékok felületén.